A KAP és a környezet

A közös agrárpolitika és a környezet
Hogyan hat a mezőgazdaság a környezetre?

A mezőgazdaság elősegítheti a fenntartható környezet kialakítását és megóvását, ugyanakkor veszélybe is sodorhatja azt. A közös agrárpolitikának fontos szerepe van az egyensúly kialakításában, és ez a szerep egyre fontosabbá fog válni a következő években.
Hogyan segíti a közös agrárpolitika a környezetvédelmet?

A megújult közös agrárpolitika lehetővé fogja tenni, hogy az összes tagállam, terület régió és gazdálkodó részt vállaljon az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és a fenntarthatóság kihívásainak kezelésében. Ennek eszközei egyszerű és bizonyítottan kedvező hatású intézkedések lesznek. Az EU 2014 és 2020 között több mint 100 milliárd euró befektetéssel segíti a mezőgazdasági szektort abban, hogy felülkerekedjen a talaj- és a vízminőség, a biológiai sokféleség és az éghajlatváltozás terén jelentkező kihívásokon.

A mezőgazdaság „kizöldítése”: az EU ezentúl a közvetlen kifizetések 30%-át attól teszi függővé, hogy a gazdálkodó megvalósítja-e a környezet védelmét szolgáló három intézkedést, nevezetesen: a növénytermesztés diverzifikálását, az állandó gyepterületek fenntartását, az ökológiai szempontból fontos területek 5, majd 7%-ának a megőrzését 2018-tól, illetve minden egyéb olyan intézkedést, amelynek környezeti hatása vélhetően a fentiekkel legalább egyenértékű.

A vidékfejlesztési programok költségvetésének legalább 30%-át agrár-környezetvédelmi intézkedésekre, az ökológiai gazdálkodás támogatására, környezetbarát beruházási projektek vagy innovációs intézkedések finanszírozására kell fordítani.

Az EU szigorítani fogja az agrár-környezetvédelmi intézkedéseket, amelyeknek mostantól ki kell egészíteniük a „kizöldítés” keretében támogatott tevékenységeket. A környezetvédelem szempontjából ezek a programok várhatóan ambiciózusabbak és hatékonyabbak lesznek (és elkerülhető lesz a kétszeres finanszírozás).


Környezetvédelmi normák a KAP-ban

Minden közvetlen kifizetésnek, illetve bizonyos vidékfejlesztési és borágazati kifizetéseknek továbbra is feltétele marad a különböző kötelező környezetvédelmi, éghajlat-változási, a földterületek megfelelő mezőgazdasági állapotára vonatkozó, egészségügyi, növény- és állategészségügyi és állatjóléti alapkövetelmények teljesítése. Ezek köre leszűkül, hogy ne tartalmazzon olyan szabályokat, amelyek nem határoznak meg egyértelmű és ellenőrizhető kötelezettségeket a mezőgazdasági termelők számára. A megállapodás megerősíti, hogy a vízügyi keretirányelvben és a növényvédő szerek fenntartható használatát szabályozó irányelvben foglaltak beépülnek majd a kölcsönös megfeleltetési rendszerbe, mihelyt bizonyossá válik, hogy valamennyi tagállamban megfelelően alkalmazzák ezeket az irányelveket, és a mezőgazdasági termelők kötelezettségei egyértelműen meg lettek határozva.

A mezőgazdasági tevékenység messzire gyűrűző hatásokat gyakorol a környezetre azáltal, hogy megváltoztatja a természetes élőhelyeket és kihat a tájra, a növényekre, valamint az állatokra. Az Európai Unió ezért a közös agrárpolitika (KAP) továbbfejlesztése során kiemelt figyelmet fordít a környezeti kérdésekre, és olyan fenntartható mezőgazdaságot helyez előtérbe, amely tiszteletben tartja a természeti környezetet. A KAP 2003. évi reformja fontos előrelépést jelentett azáltal, hogy a közösségi finanszírozás megítélését a környezeti szabványok betartásától tette függővé. Más közösségi kezdeményezések célja mindenféle mezőgazdasági eredetű szennyezés csökkentése, a bioüzemanyagok gyártásának és használatának előmozdítása, illetve a biológiai sokféleség megóvása. Az Unió ezenkívül optimalizálja az erdészeti tevékenységből termelhető hasznot és támogatja a tűzvészek megelőzését, illetve a vadvilág, a természetes élőhelyek és a madarak megóvását célzó kezdeményezéseket.