Főoldal -> Az új KAP dióhéjban
Az új KAP dióhéjban
Mi a Közös Agrárpolitika (KAP)?

„Európa Közös Agrárpolitikája az európai társadalom azon törekvését tükrözi, hogy egy olyan politikája legyen, amely biztosítja a jó minőségű élelmiszert, a természeti erőforrásokkal való megfelelő gazdálkodást és a vidéki területek kiegyensúlyozott fejlődését. Olyan politikáról van szó, amely minden EU-polgár javát szolgálja.”

Dacian Cioloş, EU mezőgazdasági biztos
Miért Közösen?

A mezőgazdasági ágazat támogatása szinte teljes egészében európai szinten valósul meg, ellentétben a többi ágazattal, amelyeket tagállami politikák irányítanak. A közös politika kialakítása fontos szempont volt egy olyan szektor kapcsán, amely nem csupán az élelmiszerbiztonságért felel, hanem központi szerepet játszik a természeti erőforrások kiaknázásában és a vidéki térségek gazdasági fejlődésében is.

Ezeket a célokat, melyeket a mezőgazdaság és a vidéki térségek pénzügyi támogatása nélkül nem lehet elérni, az uniós országok mindegyike magáénak vallja.

Európai szinten kell tehát politikát kialakítani, hogy a közös célok, elvek és szabályok egyenlő feltételek mellett érvényesüljenek. A közös agrárpolitika emellett lehetővé teszi, hogy a költségvetési források felhasználása hatékonyabb legyen, mint a különálló nemzeti politikáké.



A közös politika azért is fontos, mert az EU egységes piacának szervezését és számos más kihívást országközi szinten lehet csak megoldani. Ilyen például az országok és régiók közötti kohézió, a határokon túlmutató környezeti problémák kezelése, valamint a globális kihívások mindegyike, többek között az éghajlatváltozás, a vízgazdálkodás, a biológiai sokféleség megőrzése, az állat-egészségügy és -jólét, az élelmiszer- és takarmánybiztonság, növény-egészségügy és az emberi egészség védelme, valamint a fogyasztóvédelem.

A KAP rövid története

1962 Létrejön a közös agrárpolitika (KAP)! A közös agrárpolitika lényege, hogy a mezőgazdasági termelők jó áron tudják értékesíteni áruikat. Ők évről évre egyre többet és többet termelnek. Az üzletek polcai megtelnek megfizethető árú élelmiszerekkel. Ezzel megvalósult az első célkitűzés: az élelmezésbiztonság. 1970-es–1980-as évek A kínálat szabályozása. A gazdaságok termelékenysége olyan mértékben megnőtt, hogy a szükségesnél nagyobb mennyiségű élelmiszert is előállítanak. Az élelmiszer-fölösleget elraktározzák, ami „élelmiszerhegyek” felhalmozódásához vezet. Ezért célzott intézkedéseket vezetnek be, amelyek összhangba hozzák a termelést a piaci igényekkel. 1992 A KAP a piac helyett ezentúl a termelőket támogatja. Az ártámogatás szerepe csökken, helyét a gazdálkodóknak történő közvetlen segélykifizetések veszik át. A termelőket arra ösztönzik, hogy a környezetvédelmi szempontokat fokozottan figyelembe véve gazdálkodjanak. A KAP reformja egybeesik a Rióban 1992-ben tartott Föld-csúccsal, ahol elfogadják a fenntartható fejlődés elvét. 1990-es évek közepe Előtérbe kerülnek az élelmiszerekkel kapcsolatos minőségi követelmények. A közös agrárpolitika új intézkedésekkel támogatja a mezőgazdasági befektetéseket, a képzéseket, az élelmiszer-feldolgozás fejlesztését és a marketinget. Lépéseket tesznek a hagyományos és regionális élelmiszerek védelme érdekében. Megvalósításra kerül az ökológiai termelésről szóló első európai jogszabály. 2000 A KAP a vidékfejlesztésre helyezi a hangsúlyt. A KAP fokozott hangsúlyt fektet a vidéki Európa gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésére. Mindemellett folytatódnak a 90-es években megkezdett, a gazdálkodók piacorientáltságának növelését célzó reformok 2003 A KAP újabb reformja függetleníti a támogatást a termelés mennyiségétől. A termelők tevékenysége piacorientáltabbá válik, és – az európai mezőgazdaságot érintő bizonyos korlátozásokra való tekintettel – jövedelemtámogatásban részesülnek. A támogatás fejében tiszteletben kell tartaniuk az élelmiszer-biztonságra, a környezetvédelemre és az állatok jólétére vonatkozó szigorú normákat. 2000-es évek közepe A KAP nyit a világ felé.



Az Európai Unió világelső a fejlődő országokból származó mezőgazdasági termékek behozatalában. Nagyobb mennyiséget importál, mint az Egyesült Államok, Japán, Ausztrália és Kanada együttvéve. A „fegyver kivételével mindent” megállapodás keretében az Európai Unió szabad piaci hozzáférést biztosít az összes legkevésbé fejlett országnak. Egyetlen más fejlett ország sem tanúsít ennyi nyitottságot, elkötelezettséget és nyújt tényleges piaci hozzáférést a fejlődő országok termelői számára.

2007 Az Európai Unió gazdálkodóinak száma megduplázódik a 12 új tagállam 2004-es és 2007-es csatlakozását követően. Tizennyolc évvel a berlini fal leomlása után az Európai Unió 27 tagállamot és több mint 500 millió polgárt számlál. A bővítéssel megváltozik az unió mezőgazdaságának és vidéki tájainak összképe is.

2011 A KAP újabb reformja a mezőgazdasági ágazat gazdasági és ökológiai versenyképességének erősítésére törekszik annak érdekében, hogy a vidéki területeken ösztönözze az innovációt, küzdjön az éghajlatváltozás ellen, támogassa a foglalkoztatást és a növekedést.
◄ Vissza
Azonosítás
Email-cím:
Jelszó:
Eseménynaptár
Partnereink